Korszerű fűtés(hűtés)i módok:

A korszerű fűtési rendszerekre az egyre alacsonyabb fűtési hőfoklépcső a jellemző. A korábban döntően radiátor hőleadókkal, legtöbbször szabadon szerelt rendszerekhez képest a korszerű csőhálózat szerelési technológiák megjelenésével a falba és födémbe rejtett kivitelű megoldások nyertek tért. A korszerűsítésre kerülő és új épületek esetében hőleadók tekintetében sokféle megoldás lehetséges döntően a rendelkezésre álló hőforrás hőmérsékleti viszonyaitól függően. A fűtés tervezéséhez érdemes ezeket áttekinteni:

  • A fajlagosan legolcsóbb  – és a mindenkori igényekhez illeszkedve legrugalmasabban,  helyiségenként termosztatikus szelepekkel szabályozható fűtési mód továbbra is a radiátoros fűtés. Igény esetén a fűtőtest mobil belsőépítészeti perforált elemekkel eltakarható. Radiátor helyett  fürdőszobákban gyakori lett a törölközőszárító fűtőtest, esetenként hőfokszabályozós elektromos fűtőpatronnal kiegészítve. Nagy üvegfelületekkel ( pl. nappali teraszajtóknál ) rendelkező helyiségek esztétikus fűtéstechnikai megoldása a padlókonvektorok alkalmazása, ezek beépítéséhez már 11-13 cm rétegvastagságtól lehetőség nyílik. A könnyen felemelhető, vagy felgöngyölíthető taposórács elemek alatt a konvektortest bordás csőfűtőelemeket rejt. Ezek rendszeres tisztán tartása nem okoz különösebb gondot.
  • Lakóépületekben a másik legelterjedtebb fűtési mód a padlófűtés, ami a kisvízterű radiátoros fűtéshez képes lomha, állandó fűtésre alkalmazható. A nagy felfűtött tömege miatt csak nehezen ill. nagy időkésleltetéssel szabályozható. Ezért kizárólagos fűtési módként állandó hőszükségletű terekben javasolható. A padlófűtés túlzott felületi hőmérsékletéből eredő porfelverődés megfelelő méretezéssel és hőfoklépcső választással elkerülhető, ezeket mindig figyelembe vesszük a fűtés megtervezése során. Hálószobákban a zavartalan mély-alvás elősegítése miatt csak éjszakai időkorlátozással alkalmazható.
  • A felületfűtés újabb módozata a falfűtés, amikor a falszerkezet lakótér felé eső szabad – tehát bútorozásban nem érintett – síkján helyezünk el a padlófűtéshez hasonló, de kisebb átmérőjű csőanyagból kialakított fűtőcső mezőket. A falfűtés 2-3 cm vtg. vakolatban elhelyezhető, így érzékelhető, hogy ennek fűtőtömege mennyivel kisebb a padlófűtéshez viszonyítva, így ez sokkal rugalmasabban szabályozható. A helyiségenként alkalmazandó szobatermosztátok akár heti programozásúak is lehetnek, igény esetén épületfelügyeleti rendszerről központilag szabályozhatóak. Az oldalfalak fűtését tartózkodási zónában ( 2m magasságig ) célszerű kialakítani. A falfűtési mezők szükség esetén nyáron hűtésre is jól alkalmazhatóak.
  • A mennyezet fűtését huzamosabb tartózkodású terekben nem szoktuk javasolni élettani és diszkomfort-érzeti okokból. Szükséges esetben a födém alacsony hőmérsékletű – testhőmérséklet alatti – temperálása még elfogadható. A mennyezet legkiválóbban hűtésre alkalmazható, minimális huzathatás mellett.
  • Fentieken kívül gyakori megoldás főként iroda és egyéb intézményi terekben a fan-coil fűtés/hűtés. Ezen légoldali szűrőből, hőcserélőből, ventilátorból és kiegészítő elemekből álló készülékeket a radiátorokhoz hasonlóan ablak alatti parapet falakon, bizonyos esetekben mennyezet alatt ill. álmennyezetbe rejtett módon lehet elhelyezni.
  • A fan-coil és a radiátor tovább fejlesztett, lakótérbe illő ötvözete a klímakonvektor. A burkolat alá integrált lapradiátor a ventilátor működtetése nélkül biztosítja a fűtési igényeket. A ventilátor fokozatmentes szabályozású működtetésére kizárólag hűtési üzemben kerül sor. A készülék aljába aktívszenes, vagy akár elektrosztatikus szűrő is integrálható, így a készülék légtisztító funkciót is betölthet.
  • Végül az infra sugárzóernyős fűtésről szeretnénk említést tenni, ami nagyobb belmagasságú, főként ipari, továbbá nagyközönségforgalmú külterek jól zónázható fűtési megoldásaként ismert. Estenként alkalmi teraszfűtésre, temperálásra is alkalmazható.

 A fűtési módok közül, a fűtés tervezése előtt, minden épület esetében a megadott felhasználói igények és szempontokon túl a szabályozhatóságra kell nagy figyelmet fordítani, tehát, hogy a rendszer gyakori túlfűtés/túlhűtés elkerülésével legyen a külső időjárás ( hőmérséklet, szél, napsütés intenzitás stb. ) változásához igazodva, az egyes helységekben tervezhetően felmerülő esetenkénti belső hőfejlődések figyelembe vételével használható!

Megújuló energiák használata és egyéb korszerűsítési lehetőségek:

Régebbi rendszerek felújításakor, új berendezések tervezésekor egyre rövidebb megtérülési időre számíthatunk a megújuló energiaforrások használatával. Minden egyes épület más és más adottságokkal és jellemzőkkel bír, ahogy döntő a felhasználás módja is. Tervezési megbízás esetén a szóba jöhető műszaki megoldások, korszerűsítési lehetőségek közül részletes elemzéssel választjuk ki a Beruházó szempontjai szerint optimális megoldást. Ilyenek lehetnek:

  • Csapadékvíz hasznosítás öntözésre. Öblítő vízhálózat kialakításának megtérülése.
  • Szennyvíz hőhasznosítása lakóépületek, társasházak esetében valamint technológiai környezetben
  • Kondenzációs technika alkalmazása fűtési gázszükséglet csökkentésére
  • Füstgáz hőhasznosítás
  • Hőenergia és hidegenergia tárolása
  • Természetes hűtés lehetőségének feltárása épület alapozásakor elhelyezett csőhálózattal ill. egyéb módon, hűtőgép nélkül
  • Levegő ill. geotermikus hőszivattyú alkalmazhatósága fűtésre, igény esetén hűtésre, H-tarifa ill. GeoTarifa külön mérővel
  • Külső és egyéb árnyékolási módok hatása a hűtési energiaszükségletre
  • Napkollektor alkalmazása használati melegvíz előállítására , átmeneti időszakban fűtés rásegítésre
  • Napelem illesztése az épületgépészeti rendszerhez ad-vesz mérővel
  • Fokozott légzárású nyílászárókkal rendelkező korszerűsített ill. új épületek költségkímélő frisslevegő ellátása hővisszanyerős szellőző nélkül
  • Központi légkezelő hővisszanyerővel

Bármely témakörben várjuk jelentkezését!